RÉTI ÖRDÖGHARAPTAFŰ /SUCCISA PRATENSIS/

RÉTI ÖRDÖGHARAPTAFŰ /SUCCISA PRATENSIS/

 

Mácsonyafélék családja /Dipsacaceae/

 

0,2-0,8 m magas, évelő. A növény feketés színű gyöktörzse kiharapottnak látszik. Tőlevélrózsája fölött kevés átellenesen álló lándzsás levél áll. Kékeslila, 4 szirmú virágai hosszú kocsányú, gömb alakú, 15-30 mm átmérőjű toklászos fejecskében állnak.

 

Élőhelye: nedves rétek, láprétek, sovány gyepek.

 

Virágzás: VII-IX.

 

Hatóanyagai

Cseranyag, szaponin, keserűanyag, szkabiozid glikozid, baktericidek, flavonoidok, iridoidok /dipszakán/, csersav.

 

Elterjedési területe

Közép-Európa, Nyugat-Ázsia, máshol behurcolták.

 

Felhasználható részei

Gyökér, herba.

 

Gyógyászati hatása, felhasználása

Köhögéscsillapító, köptető, vérzéscsillapító, vértisztító.

Használják gyomor-, bélfertőzések, gyomorvérzés, májbántalmak, légzési nehézségek ellen.

Gyökere és herbája újkeletű zúzódások, gyulladások, nedvedző ekcémák kezelésére jó, külsőleg, borogatásként.

Főzetét toroköblítésre, fehérfolyás...  további ismereteket a Megrendelés oldalon találnak

ORVOSI VERONIKA /VERONICA OFFICINALIS/

ORVOSI VERONIKA /VERONICA OFFICINALIS/

 

Tátogatófélék családja /Scrophulariaceae/

 

A földön kúszó szőrözött, 0,1-0,2 m magas, évelő növény, csak a virágzati szár felálló. Az átellenes, rövid nyelű levelek tojásdadok, finoman fűrészes szélűek. A virágok megnyúlt fürtben nyílnak, a párta halványkék, sötéten csíkozott, 6-7 mm átmérőjű, 4 egyenlőtlen csücsökkel.

 

Élőhelye: sovány réteken, rézsűk mentén, világos erdőkben, törpecserjésekben fordul elő.

 

Virágzás: V-VIII.

 

Hatóanyagai

Szaponin, keserűanyag, aukubin glikozid, cukor, gumi, gyanta, cseranyag, szerves savak, illóolaj, 0,5-1 % iridoid glikozid /katalpol, veronikozid, mussaenozid/, 0,5-0,9 % flavonoid /luteolin, apigenin, cinarosid/, triterpén szaponinok.

 

Elterjedési területe

Európa, Nyugat-Ázsia, máshol behurcolták.

 

Felhasználható részei

Herba.

 

Gyógyászati hatása, felhasználása

Nyirokmirigy serkentő, kiválasztást serkentő, vértisztító, köhögéscsillapító, köptető, sebgyógyító.

Alkalmas köhögés, asztma, gyomor-, bélrendszeri panaszok, viszketés, kiütés, fekély, görvélykór, köszvény, reuma, felső légúti hurutos betegségek, klimaxos panaszok, hasmenés, időskori fekélyes vastagbélgyulladás,...   további ismereteket a Megrendelés oldalon találnak

KOCSÁNYTALAN TÖLGY /QUERCUS PETRAEA/

KOCSÁNYTALAN TÖLGY /QUERCUS PETRAEA/

 

Bükkfafélék családja /Fagaceae/

 

Lombhullató, hatalmas fa, magassága kb. 40 m. koronája erősen boltozatos és széles, a szabadon álló fákon nagyon zárt és egyenletesen lombos.

Törzse egyenes a korona középső részéig.

Ágai is egyenesek, meredeken felfelé nőnek, az első elágazástól sugárszerűen szétterülnek.

Kérge a fiatal fákon eleinte nagyon sima, később középszürke vagy barnásszürke, a sűrű, finom barázdák és repedések folyamatosan futnak le rajta. A hajtások vékonyak, barnásszürkék vagy szürkés bíborszínűek, kopaszok vagy kissé deresek.

A rügyek karcsú tojásdad alakúak, 6-8 mm hosszúak, sok világos- vagy vörösbarna pikkellyel. Csoportosan állnak a gallyak végén.

Levelei 8-12 cm hosszúak, kb. 5 cm szélesek, fordított tojásdad alakúak, csúcsuk lekerekített, a levélalapjuk ékszerűen elkeskenyedik, igen szabályosak és kétoldalasan majdnem teljesen szimmetrikusak, 5-9 pár kerek, nem túlságosan mélyen bevágott karéjjal osztottak. A levél a színén fényes sötétzöld, fonákja világosabb, mindkét oldal csupasz. A leveleknek nyele van, kb. 1-2 cm hosszú.

A makkok 2-6-os csoportokban ülnek vagy legfeljebb kb. 5-10 mm-es nyélen találhatók. A kupacs 1,2-1,7 cm széles, a makk nagyobb része kiáll belőle.

 

Élőhelye: kedveli a laza, száraz lösztalajt, de jól megél a mészszegény kőzeten kialakult sovány, köves talajokban. Enyhe telet kíván. Az alacsonyabb hegy- és dombvidék fája.

 

Virágzás: V.

 

Hatóanyagai

Vasat kékítő cseranyag, a fiatal kéregben 16-20 % mennyiségben /gallotanninok: gallusz-, ellagsav és ezek oxid termékei: flobafenek, leukoantocianinok/, ciklohexán, kvercit, kvercin, szénhidrát, gyanta, zsír, kvercit, csersav, cukor, keményítő, fehérje, zsírosolaj, szervetlen sók.

A gubacs 70 % tannint tartalmaz.

 

Felhasználható részei

Kéreg, levél, törzs.

 

Elterjedése: állományalkotó Közép- és Dél-Európában, hazánkban különösen fontos erdőalkotó, természetesen újul.

 

Gyógyászati hatása, felhasználása

Összehúzó, nyugtató, hasfogó, helyi vérzéscsillapító /hemosztiptikus/, fájdalomcsillapító, helyi gyulladáscsökkentő /antiflogisztikus/.

Használható belső vérzések, gyomor-, bélgyulladás, hasmenés, vérhas, erős menstruáció, mérgezés, angolkór, skrofulózis ellen. Időseknek is hatásos.

Kérge összehúzó, vízelvonó hatású, testszöveti gyengeség, hasmenés, hólyag-, légcsőhurut, vérhas, váltóláz, erős menstruáció, inkontinencia, gyomor-, bélvérzés és nyálkaömlés dugító hatása ellen adható /kutyabengével, rebarbarával keverve/.

Főzete makacs sebek, gyulladt, sebes láb,...  további ismereteket a Megrendelés oldalon találnak

 

Vigyázat:

Óvatosan kell pörkölni, mert az égetés a csersavat elbontja.

 

 

 

 

SZIBÉRIAI GINSZENG /ELEUTHEROCOCCUS SENTICOSUS/

SZIBÉRIAI GINSZENG /ELEUTHEROCOCCUS SENTICOSUS/

 

Aráliafélék családja /Araliaceae/

 

Legfeljebb 3 m magas, bókoló hajtású, lombhullató cserje. 3-7 visszás tojásdad levélkéje. Levélerei sötétenpettyezettek. Tövisei felállók. Zöldesfehér virágernyőket hoz. Termése fekete. Szép sövénnyé nevelhető. Jól tűri a városi légszennyezést.

 

Élőhelye: jó vízelvezetésű, sovány talajok.

 

Virágzás: nyár eleje.

 

Hatóanyagai

Gyökere, kérge eleuterozidot tartalmaz.

 

Elterjedési területe

Oroszország, Kelet-Kína, Japán

 

Gyógyászati hatása, felhasználása

Fokozza a fizikai erőnlétet, enyhíti a fizikai, mentális stresszt, növeli a fizikai állóképességet, a mentális éberséget, javítja az általános egészségi állapotot. Segít az immun-, idegrendszer betegségei és sugárfertőzések...  további ismereteket a Megrendelés oldalon találnak

 

Vigyázat:

Túladagolva álmatlanságot okozhat.

 

 

SZŐRÖS NYÍRFA /BETULA PUBESCENS/

SZŐRÖS NYÍRFA /BETULA PUBESCENS/

 

Nyírfafélék családja /Betulaceae/

 

Cserje vagy kisebb fa, legfeljebb 20 m magas. Koronája kezdettől fogva nem olyan karcsú, mint a közönséges nyíré /Betula pendula/.

Az ágak erősebben szétterjednek, meredeken felfelé törnek és a korona felső részéből messze kinyúlnak, ezért koronája szabálytalan. Vesszői kezdetben vörösesbarnák, kissé fényesek, a kifejlett fáról nem csüngenek lefelé, hanem seprűszerűen felegyenesednek. A fiatal hajtások nem mirigyesek, hanem finom pehelybevonattól gyapjas-molyhosak.

A kéreg a törzsön sima, fehéresszürke-világosbarnás, majd sötétedik, de nem nagyon foltos és nem hámlik gyűrűsen.

A levelek csak egyszerűen fogazottak, fonákjukon a nagyobb levélerek hónaljában finom pehely található, mindig a levéllemez közepén a legszélesebbek és nem az alsó harmadben vagy a levélalap közelében.

 

Élőhelye: szereti a víztől duzzadó tőzeglápokat /tőzegmohajelző/, a nedves, sovány, savanyú talajt. Fagytűrő.

 

Virágzás: IV-V.

 

Hatóanyagai

Betuloretinsav, illóolaj, betulin, betulakámfor, nyírfakátrány, flavonoidok /hiperozid, kvercetin/, betulin, betulinsav, szalicilátok.

 

Elterjedési területe

Északi félteke. Főleg láperdőkben Észak- és Közép-Európában egészen Szibériáig, délen elsősorban a havasokban 1600 m magasságig. Formagazdag faj.

 

Gyógyászati hatása, felhasználása

A fiatal fa nedve vizelethajtó, hajhullás és korpásodás ellen hat.

Levele, olaja és a kéregből, ágakból szeszes desztillációval előállított kátránya vizelethajtó, a veseszövet irritációja nélkül fokozza a víz és elektrolitok kiválasztását...  további tudnivalók a Megrendelés oldalon.

Sovány talajok gyógynövényei

Tápanyagban, termőrétegben szegény talajok növényeinek helye.